A szigeteken - melyek arra inspirálták Charles Darwint, hogy megfogalmazza híres evolúciós elméletét -, az óriásteknősök és az albatrosz populációk lenyűgöző regenerálódása figyelhető meg, míg egyedülálló növényfajainak egy része továbbra is veszélyeztetett a nem őshonos fajok miatt.
Galápagos lakott területein a nem őshonos növényfajok ma már számban felülmúlják az őshonos fajokat, majdnem 1,6 az egyhez arányban – állítja egy, a PLoS ONE folyóiratban megjelent tanulmány. Közben az óriásteknősök, albatroszok és az őshonos kaktuszok jól érzik magukat Espanola szigetének lakatlan részén – legalábbis egyedszámuk új felmérése ezt mutatja. Mindez az évszázadokkal ezelőtt a szigetre behurcolt kecskék eltüntetésének, és a teknősök sikeres szaporítási programjának köszönhető.
galápagosi óriásteknős
Alan Tye, Szamoán a csendes-óceáni régió környezetvédelmi programjának titkára - aki több mint egy évtizede tanulmányozza az invazív fajokat Galápagoson – elmondta, a lakatlan szigeteken nyerésre állnak, míg a lakott területeken vesztésre. „A probléma, hogy a párás hegyvidékekkel rendelkező mindössze hét szigetből négy lakott, és ezek a legnagyobbak. Amennyiben minden úgy zajlik, ahogy most, akkor nagyon sok kihalásnak lehetünk szemtanúi.”
Az új, növényeket érintő felmérés részletesen megvizsgálta a lakott szigeteket, szinte minden birtokot meglátogattak, és katalogizálták az ott található fajokat. A csapat 754 különféle idegen növényt dokumentált. Ezekből 257 korábban ismeretlen volt a Galápagoson. A legrosszabb behatolók némelyike felöleli a guavát, a kininfát és a szeder egyik fajtáját. A párás hegyvidékek, a szigetek mezőgazdasági területei adnak otthont az invazív fajok legnagyobb arányának – mondja Anne Guézou és Mandy Trueman, a vizsgálat vezető szerzői.
A városokban a nem őshonos fajok főleg dísznövények, melyek a kertekben találhatóak meg, ám ezek némelyike is betolakodóvá válhat, amennyiben kilép onnan és elkezd szaporodni. „A növények sokkal alattomosabbak az állatoknál” – mondja Mark Gardener, a Charles Darwin Alapítvány szakembere, aki nem vett részt a kutatásban. „A növények sajnos nem olyanok, mint a kecskék. Magvaik vannak, és nem tudunk felkutatni minden magot.”
Míg a növények talán nem érintik meg annyira a közvéleményt, mint az óriásteknősök, létfontosságú élőhelyet biztosítanak a teknősöknek és más fajoknak. Darwin híres pintyei olyan fáktól függenek, melyek az irtások és a behatoló szedertől szenvednek. A jó hír, hogy Espanola lakatlan szigetén, számos őshonos faj virágzik, miután a szigetről eltüntették a kecskéket. Tye elmondta, a lakatlan szigeteken nagyon kevés behatoló faj van. „A kecskék eltűntek, most kezdjük a munkát a patkányokkal, és mesés regenerációt figyelünk meg. Amint megszabadulunk ezektől az állatoktól, a vegetáció rugalmasan visszatér.”
A szigeten az óriásteknősök reprezentálják az igazi sikert, melyek száma mindössze 15 egyedről több mint 2000-re nőtt a fogságban történő szaporítás eredményeképpen. A felmérés kimutatta, hogy a szigeten szabadon engedett teknősök most már maguktól szaporodnak. A kutatók azt is kiderítették, hogy az Espanolán őshonos egyik kaktusz, melyet a kecskék elpusztítottak, az állatok eltűnésével visszatér.
Tye szerint a lakott szigeteken fennálló problémák legyőzése nem lesz könnyű. „Alapvető problémák vannak Galápagoson a földhasználattal, azzal, amit az emberek a szigetekre hoznak, és hogyan kezelik a háziasított növényeket és állatokat. Alapvetően ez szociális kérdés.” A nem őshonos növények bevitelét Galápagosra 1999 óta tiltják.
hirado.hu
| < Előző | Következő > |
|---|
