2014-04-22 09:54:09

Április 5-e óta új állandó kiállítással várja a látogatókat a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria. A Hamza házaspár 36 évnyi brazíliai életét, az ott született alkotásaik egy részét és ezzel együtt Brazília 1960-as, ’70-es éveinek hangulatát idézi meg az új tárlat. A nappali-étkező, háló és dolgozószoba területére korlátozódó lehetőségek egy-egy újabb kiállítás rendezésekor nem kis kreativitást igényelnek a munkatársaktól. A filmes bemutató után most is egészen különleges megoldásokkal rukkolt elő a kétszemélyes múzeum.

 

A hagyatékból sok mindent elővett Farkas Edit és Gurzó K. Enikő, hogy egy-egy tárggyal, egy rajzzal, ruhával, festménnyel brazíliai hangulatot varázsoljanak a zsebkendőnyi térbe. Hamza Dezső Ákos verseit – szemmagasságba egy-egy kis cetlin – az ajtótokokra helyezték, hogy a látogató jól olvashassa azokat. A régi családi fotók, az apróbb filmes emlékek, rövid ismertetők sorjáznak mindenütt. Az előző filmes kiállítás tablói is jól illeszkednek az új tárlat hangulatához.

 

Hamza D. Ákos festményei közül a brazíliai hangulatot árasztó vidám, harmonikus kompozíciók közül került a falakra néhány. Hamza Lehel Mária divatrajzaiból sokat sikerült bemutatni, amihez az egykori divatlapok mérete „adott segítséget”. A papírra álmodott holmikból többet meg is varrattak Demeterné Zsuzsával, így azokat is meg lehet csodálni. Hamza Lehel Mária férje filmjeihez is tervezett kosztümöket. Tervezői munkáját Brazíliában is folytatta, nagy divatáruházaknak készített női kollekciókat, divatlapokat rajzolt tele újabb és újabb női ruhákkal. A 36 év alatt Brazília társadalmi élete is hatott rájuk. A kiállításban ezt, a tropicalia hatását igyekszik bemutatni a múzeum új kiállítása.


A tárlat rendezője, Gurzó K. Enikő művészettörténész elmondta, hogy az 1960-as években egy új művészeti mozgalom bontakozott ki Brazíliában, mely az akkori társadalmi-politikai helyzet hatásának is tekinthető.

 

   

- A brazil társadalom 1953 és 1964 közötti gyors fejlődése számos ellentétet szült, s ez 1964-ben katonai puccshoz vezetett. A fiatal értelmiségiek a diktatúra ellen lázadtak, melynek a táncban és a zenében is voltak eredményei. A Tropicalia egy híres dal, mely egy mozgalom címadójává vált. A festő Hamzának is van egy Topicália-sorozata, mely ennek a mozgalomnak a jegyében, hatására született. A hippi szubkultúrából merítő tropicalismo (tropicalizmus) főként a pszichedelikus rock, a bossa nova elemeit vegyítette a brazil őslakosok népzenéjével, ami végül egy teljesen új, avantgárd életszemlélet megjelenéséhez vezetett. A képzőművészetben Hélio Oiticica képviselte elsőként a tropicáliát, a stílusa Hamza D. Ákosra is hatással volt – hallhattuk Gurzó K. Enikő ismertetőjében.


A tárlat megnyitóján ebből a hangulatból, életérzésből is kaptak a jelenlévők egy jó adagot. Ugyanis a zene és a mozgás találkozása sokféle dolgot eredményezett. Ilyen az a harcművészeti játék is, melyet capoeira néven magas szinten művelnek a brazil fiatalok.   Magyarországon működik a Capoeira Água de Beber csoport, s Jászberényben három éve vannak követőik. Most széles közönség előtt mutatták meg tudásukat. A 12 tagú csoportban fiúk és lányok – brazilok és magyarok egyaránt – találhatók. Dob és különleges pengetős hangszer, valamint ének adja a ritmust, a hangulat alapját. A fiúk pedig a harcművészet akrobatikus mozdulatait mutatják be. A csoport helyi vezetője ifj. Bethlendy Béla ismertette eddigi munkájukat. Nagy sikert arattak, hiszen a népzene motívumai és a mozgás együtt nagyon jól segítette a brazil hangulat, életérzés felidézését ezen a különleges kiállításon.


Kiss Erika