Menu

Róza és Klára meg a nemzeti kultúra

2014-04-24 12:28:32

 

Százéves volna Tolnay Klári (1914-1998), ha élne. Szerencsére hosszú életet kapott a sorstól, így generációk ismerhették kivételes tehetségét, művészetét. Jászberényhez kevés köze volt, egy valami mégis erős kötelékként fűzi nevét a városhoz. Déryné életrajzi filmjének főszerepét játszotta 1951-ben. A patikusleány és Tolnay Rózsi – eredetileg ez volt a keresztneve – egymásra találtak a történetben. Volt tehát jó ok arra, hogy Jászberényben is megemlékezzünk Tolnay Klári születésének 100 éves évfordulójáról.


Sajnos nem volt jó választás az emléknapot nagyszombatra szervezni, mert a berényi közönség a húsvétra készült, így a Lehel Film-Színházban csak kevesen voltunk. Pedig egy nagyszerűen felépített, rendkívül színvonalas programsorozat részesei lehettek, akik eljöttek. Elsőként a Jász Múzeum és a Jászkerület Kft. koszorúi kerültek Déryné emléktáblája alá. A moziban Góg Zoltán, az emléknap szervezője köszöntötte a vendégül hívott szakembereket. A velük folytatott beszélgetésből kiderült, Góg János költő és Góg Laura színháztörténész hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a Tolnay Klári Emlékév Alapítvány – melynek vezetői ők – méltó módon szervezze az idei év minden programját, eseményét a könyvkiadástól az emlékműsorokon át a nagyobb rendezvényekig.


Góg Laura már készített egy színháztörténeti adattárat, mely 400 oldalon tartalmazza Tolnay Klári – és a vele együtt fellépő szereplők – adatait, művészi munkásságának minden apró eseményét, melyek a filmművészethez kötik. Készül a folytatás is, melyben a művész színházi és televíziós szerepeit is apró részletességgel összefoglalja majd. A napokban azonban megjelent a Tolnay 100 című exkluzív kötet is, mely életrajzi feldolgozás, s azt a kérdést is boncolgatja, hogy miként vált a pici, törékeny asszony generációk kedvencévé. Az emlékévhez kötődően természetesen 100 archív fotóval illusztrálták a könyvet.


A programban A hölgy egy kissé bogaras c. 1938-ban készült filmet láthattuk elsőként. Ennek rendezője Tolnay férje Ráthonyi Ákos volt, a producer pedig Hamza D. Ákos, azaz még egy szál kötötte a jászberényi helyszínhez az emlékév programját. A vígjáték a korszak magyar filmgyártásának tipikus darabja. Tolnay mellett Ráday Imre és Mály Gerő alakítása tette ma is élvezhetővé.


A szombat délutáni eseménysor következő részében Góg Laura és Lakatos Gabriella filmtörténész beszélgetett az 1930-as, ’40-es évek magyar filmgyártásáról, melyben Hamza D. Ákos is forgatott, rendezett, finanszírozott alkotásokat. A két ifjú hölgy nagy szakértelemmel tárta fel a magyar filmgyártás meghatározó korszakát, melyben főként vígjátékok, melodrámák, bűnügyi filmek készültek. Hamza D. Ákos alkotásait is elhelyezték e korban, melyekben bizonyos társadalomkritika is megjelent, mely nem volt jellemző a többi alkotásra. A Karádi Katalinnal készített filmjei is különböztek a korabeli trendtől.


Tolnay Klári művészetében a filmszerepek meghatározóak voltak, mondta Góg Laura. Összefoglalta, hogy ez korszak szinte az 1951-es Déryné filmmel zárult, mert a termelési, a szocialista filmek korszaka következett. Tolnay ekkor a színpadon kapott sok lehetőséget, nagy szerepeket játszhatott el. A színházi korszaka alatt kevés filmhez hívták, az 1980-as években már szinte nem is készült vele mozifilm. Tévéjátékokban azonban sokat szerepelt, ami új lehetőségeket tartogatott számára.


Az emléknap szervezői a programba beillesztették a Déryné c. film vetítését is. Előtte a filmes szakemberek elmondták, hogy Tolnay szerette ezt a filmet. Érdekessége, hogy az énekeket nem ő adta elő, Gyurkovics Mária hangján csendülnek azok fel. Ám hosszasan gyakorolt, figyelte az énekművész előadásmódját, szájmozgását, hogy a filmvásznon hitelesnek látsszon minden pillanat. Akkor, 1951-ben ugyanis még nem létezett a playback technika! Azaz, nem kis bravúrral készült ez a film, mely nemzetközi elismerést is kapott.


Az emlékezetes alakítást láthattuk a vásznon, majd Sunyovszky Sylviával, a Tolnay Emlékév hivatalos háziasszonyával közösen tartott közönségtalálkozóval folytatódott a program. Bár a nézőtéren csak kevesen foglaltak helyet, a Jászai Mari-díjas színésznőtől, megtudhattuk, milyen nagyszerű érzés volt olyan színészóriással játszani, mint Tolnay Klári. Felidézte azt is, kihívásokkal teli, de mindig izgalmas és meghatározó élmény volt annak a nagy színészgenerációnak a tagjaival színpadra állni, amelynek Tolnay Klári is meghatározó alakja volt.


A beszélgetést követően levetítették Molnár Ferenc Hattyú című darabjának színházi közvetítését 1974-ből. A Madách Színházban készült felvételen Tolnay Klári mellett láthattuk Sunyovszky Sylviát, Lázár Máriát, Márkus Lászlót és Balázsovits Lajost is.


Kiss-Rédei
 

Info for bonus Review William Hill here.

Oldalaink minél magasabb színvonalú működésének biztosítása és a felhasználói élmény növelése érdekében az oldalainkon sütiket („cookie”) használunk.
További információ Tovább Elutasít