2014-10-13 09:37:15

 

Az októberi nyár körbelengte a labdarúgó NB III. Keleti csoportjának 9. fordulóját is. Vasárnap délután a napsugarak sokáig hevesebben támadtak, mint a Jászberényi FC futballistái, pedig a találkozó esélyesének a hazai csapat számított. A vendég Hajdúböszörményi TE együttese az előző hét mérkőzésén egyetlen pontot sem szerzett. Siralmas sorozatukat némileg magyarázza, hogy pályájuk felújítása miatt mindig idegenben szerepeltek.


A hajdúsági gárda gyorsan akklimatizálódott a Sportpálya utcai miliőhöz (a szúnyogokat is előcsalogató meleghez, a kellemes gyephez, és persze a pontatlan és lyukas védelmű JFC-hez), és olyan simán bezúgattak két gólt Szatmárinak, hogy nem nagyon lehetett meglepődnünk rajta.


A 11. percben a mieink csak „moziztak”, a böszörményi Benke Norbert azonban résen volt, és senkitől sem zavartatva, néhány méterről a léc alá vágta az elékerülő labdát (0 – 1).


A 24. percben Tóth Lajos András gondolt egyet, és kettő lett belőle: 16 méterről a jászberényi kapu jobb alsó sarkába küldte a bőrt (0 – 2).


Amikor Kerekes Zsombor, a HTE edzője, aki magyarul terelgette játékosait és szerbül káromkodott, már a harmadik góljukat is benn látta, végre eltalálta az ütemet Német Gyula alakulata is. A 41. percben Ludasi Martin kanyarított a vendégek tizenhatosára egy szabadrúgást, az ott tömörülők közül Simon Bálint emelkedett a legmagasabbra, és 8 méterről védhetetlenül fejelt a bal felső sarokba (1 – 2).


A második félidő ötven percig tartott, de nem őszültünk bele. Az 54. percben Gulyás László elcsent labdájával Farkas János rázta le a védőket, és 10 méterről a jobb alsó sarokba gurított (2 – 2).


Innentől zsinórban jöttek a gólhelyzeteink, és ki is maradtak szép sorjában, nem úgy a 77. percben. Ekkor Szilágyi Norbert, bár szorongatták, nem adott esélyt a hajdúböszörményi kapusnak, és közelről a hálóba lőtt (3 – 2).


A két játékrész közötti pihenőben a Jászberényi FC labdarúgói átgondolhatták, mit rontottak el addig. A szünet után egyértelműen a sereghajtó fölé kerekedtek, bár Szatmári kapusnak kétszer is mutatós robinzonáddal kellett hatástalanítania a vendégek próbálkozását. A meccs végén repkedtek a sárga lapok; a bíró, mint a fülemüle, ide is fütyült meg oda is fütyült. A három pont azonban maradt helyben, jogosan.


Német Gyula fújhatott egy nagyot mérkőzés után: „Az egész heti edzésmunkánk alapján úgy éreztem, hogy biztosan nyerünk. Sok hiányosságunk van még, de sikerült 0 – 2-ről fordítanunk, amihez csak gratulálni tudok a fiúknak. Azt gondolom, hogy az első félidő hajrájában és a második félidő nagy részében nyújtott teljesítményünkkel megérdemelt győzelmet arattunk.”


Kun Tibor