2014-10-21 11:43:37

 

Salgótarján irigylésre méltó hely, ugyanis remek népzenei bandák keltik időről időre a város jó hírét. Legtöbben talán a Dűvőt ismerik, egy éve Jászberényben is bemutatkozott a Folt, de az utóbbi időben kétszer a városunkban járt Garabolynak is van köze a nógrádi megyeszékhelyhez. Az elmúlt hétvégén a szezonnyitó táncház zenekaraként jeleskedő Dobroda (Fekete Borbála – ének; ifj. Gelencsér János – hegedű, koboz; Gelencsér János – brácsa; Deák-Volom Dávid – klarinét, harmonika; Szabó István – nagybőgő; Enyedi Tamás – cimbalom) sem nyeretlen kétévesek gyülekezete, sőt: ismétlést kíván a Víz utcában tőlük hallott produkció.

 

Bár az október 18-i néptáncos mulatságon nem volt telt ház, a Kocsán László által felkonferált „tiszta víz” jelentésű Dobroda jóféle népzenei élményfürdőben részesítette a hallgatóságot: szilágysági, mezőkölpényi muzsikával, tótraszlavicai, mezőkeszüi, kisterenyei dallamokkal vagy éppen – ahogyan a szelíd szavú bőgős, Szabó István mondta – a moldvai meseország világával ismertette meg a székeken ücsörgőket. Szerény személyemre ez utóbbi volt a legnagyobb hatással: a ragyogó tehetségű ifjú énekesnő, Fekete Bori a „Hazám, hazám” két sorával („Forralj nekem édes tejet, / apríts be lágy kenyeret”) lekötelezett, játszi könnyedséggel szerzett újabb rajongót magának.

 

Sem Bori, sem pedig zenésztársai nem pihentek sokáig, mivel Kuli Orsolya és Péter Szilárd invitálására táncos lábak foglalták el a korábban székek által uralt teret: akinek kedve volt, jászságit, szatmárit, mezőkölpényit tanulhatott-táncolhatott. Petőfi több mint másfél évszázados igazságát („Azért a víz az úr!”) a forgások, összerázók, kisharangok közben szerzett kövér izzadtságcseppek is erősítették; igaz ezt felülírta egy-egy korty sör / bor – természetesen a táncrend következő fejezetéhez erőt adó energiaforrásként.

 

A bevezetőben említett négy zenekar között - hobbinyelvészek figyelem - bár 3:1 az eredmény a mély- és magas hangrendűek különmeccsében, egy mégis közös bennük: szívesen látott vendégek a jász fővárosban, így van ez a Dobrodával is. Azt mondják, tengerbe vizet hordani felesleges, viszont folkfronton más a helyzet: elfér a tiszta víz a Víz utcában, bármikor.

 

P.T.