2015-01-29 11:58:15

 

Kicsit szürreális e tudósítás címe, de az is, amiről hírt ad. A jászárokszállási Görbe János Színjátszó Egyesület ismét elhozta az idei színházi szezonban bemutatott produkcióját Jászberénybe. A Lehel Film-Színház színpada pedig remek teret adott az ötletesen elkészített díszletnek és a fergeteges darabnak, melyet színre vittek. Két előadásban összesen 600 ember tapsolt nekik!


G. Feydeau 1907-ben írta a nálunk Bolha a fülbe címmel játszott szellemes és kellemes vígjátékot.  Az eltelt több mint 100 év alatt az emberi természet cseppet sem változott. Van potenciazavarral küzdő férj, féltékenykedő – de kikapós – feleség, beszédhibás rokon és garniszálló, ahová a szerelmesek légyottra járhatnak. S természetesen van félreértés, bolha is a fülbe, idegen úr, aki nem beszéli a szereplők nyelvét, de van egy pisztolya is, aminek pedig el kell sülnie, hogy a közönség vidáman derüljön a sok kalamajkán.


Az árokszállásiak évek óta a legprofibb amatőr együttesek közé tartoznak. Immár a 18. darabot mutatták be Kovács Béláné rendezésében. Pannika büszke lehet a sikerekre, de arra is, hogy a színi pályán dolgozik már két egykori játszótárs, Matus Gábor és Tóth Péter személyében. Így négy olyan fiatalt láthattunk most először a színpadon, akik a bolhás darabban debütáltak. S meg kell mondani, sikeresen illeszkedtek a csapatba.
 

 

A „régi” játszótársak jól értették a vígjátéki szituációkat, így láthatóan ők is élvezték a játékot. A féltékenykedő feleség (Terenyei Tímea), a csábítója (Major József), a kedves doktor (Pethes Kálmán), a barátnő (Nagy Kinga), a garniszálló tulajdonosa (Csikós Erzsébet) s a személyzet is örömet okoztak játékukkal. A rendező ez alkalommal Béres Lászlóra kettős szerepet osztott, amit játszi könnyedséggel oldott meg. Pedig a félreértések forgatagában olykor már nem is tudtuk, hogy – csak a kabátja jelezte –  mikor ki van a színen, a férj, vagy a garniszálló mindenes kisegítője. Annyira profin, oly természetes könnyedséggel játszotta a kettős szerepet, hogy a hivatásosok is megirigyelhetnék Béres László alakítását.


A rendező most is „beszólította” a játszótársak közé a jászberényi Zentai Zoltánt, aki ez alkalommal sem okozott csalódást a fergeteges forgatagban a maga természetességével, a hajléktalan szerepében.  Szóval jól szórakozott a berényi közönség. Az élőzene varázsa, a remek díszlet, a pergő előadás kellemes esti kikapcsolódás volt, s a felcsendülő, ismert dalok – az 1960-as évekből „kölcsönözve” – is jó hatással voltak a befogadókra.


KE