2015-02-25 09:48:38

 

 

Az oszétokkal való kapcsolat évről évre gazdagodik, mert vannak, akik folyamatosan gazdagítják ezt a köteléket. Oszétia távoli világát 2014-ben is felkereste több jászsági szakember, kutató. Ezen utazásuk élményeit osztotta meg a hallgatósággal Fábián Rigó Attila és Farkas Kristóf Vince a Jász Múzeumban, a múzeumi esték sorozatban.


Nem egyszerű a Kaukázus vidékére eljutni repülővel sem, így fel kell készülni erre is, mondta el Fábián-Rigó Attila jászberényi lokálpatrióta, aki a jászok és az alánok kapcsolatainak helybeli segítője. Az előadás elején elmondta, hogyan is alakult a nyelvrokonság az évezredek során. Itt most a jász családi, vagy földrajzi nevek sorolása is elég volt a meggyőzéshez: Bathó, Kalla, Birinyi, Mizsei, de az asszony, a híd szavunk is bizony oszét. Sőt, ma Oszétiában – a hivatalos a nyelv az orosz – „visszatanítják” az oszétet az iskolákban, derült ki a beszámolókból. A vetítet képeken az alánok vándorlását is mutatták, mely Nyugat-Európán át Észak-Afrikáig terjedt, s a katalánokkal való kapcsolat sem minden alap nélküli.

Farkas Kristóf Vince, a múzeum történésze fogódzót adott az alánok őshazája, Oszétia megismeréséhez, mely nem nagyobb, mint három megyénk. Nagysága közel azonos Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéink területével. Az utazásuk során a pogány hagyományoktól a kereszténységig sokféle emlékkel, értékkel és hagyománnyal találkoztak. A tradíció minden téren rendkívül erős, és erre vigyáznak is. Olyan világ ez, ahol az orosz ortodox szentek jól megférnek ott, ahol korábban úttörőtábor volt. Még egy oszét pópával is találkoztak, de jártak női és férfi kolostorban is. Az ortodox kereszténység az iszlám és a pogány hagyományok együtt voltak, vannak jelen. Bár az is igaz, hogy az iszlám vallásúak Törökországba húzódtak a történelem viharai során.


Egy bányász falu, a magas hegyek és mély völgyek szépsége mellett a mai emberekkel való kapcsolatteremtés is része volt az utazásnak. Az étkezési szokások, egyáltalán a vendégfogadás rituáléja is azon hagyományok és értékek része, mely fontos az oszétek számára. E téren a férfiak dominálnak, s az nagy megtiszteltetés, hogy a női vendéget a férfiakkal közös asztalhoz engedik ülni. A beszámolót sok fotóval illusztráltan láthattuk, s így közelebb kerülhetett a hallgatóság is a távoli világhoz.


A tavalyi látogatás alkalmával nyílt Vlagyikavkázban egy kiállítás, mely a magyarországi kortárs művészetet vitte a Kaukázus távoli vidékére. Sokféle terv, szándék van a kapcsolatok további ápolására, de a történelem kicsit hátráltatja most ezt. Az ukrajnai válság miatt az utazás is meggondolandó, hiszen Oszétia ma Oroszország része. A folytatás azonban nem kétséges. Néhány érdekes tárgyat is megmutattak a múzeum vendégeinek az előadók, hogy a hagyomány erejét ezzel is erősítsék.


KE