2015-02-26 10:29:29

 

A jászberényiek Margit-szigete legalább olyan fontos, mint a fővárosi. Kellemes nyári szórakozóhely volt a XIX. század végétől. Az úri közönség és a fiatalság egyaránt kedvelte. Cigánymuzsika is szólt ott, de tánciskola is működött.


Kinek köszönhető ez? Egy kiváló vendéglátósnak. Schönfeld Ferenc (1852 - 1902) jó nevű vendéglős volt. A szíves közönség csak „Fraczl”-nak nevezte, mert így németesen elegánsabb volt a megszólítás. Már 1888-ban virilis városi képviselőként tartották számon, azaz jelentős adót fizetett. Először a huszárlaktanyában a kantint üzemeltette, majd a Pannónia Szállót vezette. 1891-92-ben a Bathó-kert vendéglőse is ő volt, de a Pannóniáé is.


A város közepén található, és 1898-ban eladásra hirdetett szigetet – amit ekkor Sipos-szigetként ismert a lakosság – megvásárolta, és már áprilisban arról szóltak a hírek, hogy mulatókertté alakítja. Az iparos ifjak asztaltársasága szüreti mulatságot rendezett szeptemberben. Úgy hirdették a rendezvényt, hogy a Margit-szigeten tartják. Ez volt az első megjelent hír, miszerint a szigetet Margit-szigetnek nevezték Jászberényben. Az elnevezés Schönfeld Ferenc leánya, Margit nevét őrzi a mai napig.
 

 

A Margit-szigeten kellemes, kertes szórakozóhely jött létre Schönfeld Ferenc jóvoltából. A szigeten a Sipos-féle fürdőt Sipos Imre (1833-1911) ügyvéd, kir. végrehajtó üzemeltette sok éven át. Ő építtetett ott először strandot a Zagyva parton, valamint gőz- és kádfürdőt is 1867-68-ban. Ez utóbbi ráfizetéses vállalkozás volt, ezért került sor eladására.


Schönfeld Ferenc, amikor átvette a szigetet, első beruházásként egy mulatót építtetett. Egy kis fahíd is létesült a Hatvani út felőli oldalon, a Zagyván, így a megközelítés is biztonságos volt. A Margit-sziget tulajdonosa mindig fejlesztette a nyári vendéglőt, mely májustól szeptember végéig fogadta a vendégeket. Az iparos és kereskedő ifjak rendszeresen tartottak ott táncos vigadalmakat, a legjobb cigánybandák muzsikáltak. Gyakran tánciskola is működött tánctanárral a fiatalok számára.


Ám Schönfeld Ferenc betegeskedett, így egy kicsit visszafogta munkáit. Saját házában nyitott egy kisebb vendéglőt. Aztán alig 50 évesen, 1902 februárjában meghalt a közönség kedvence. Erről a helyi lap is megemlékezett, így tudható, hogy szélütés érte.


A hagyatékot elárverezték. Ekkor a város vezetése úgy döntött, hogy a Margit-szigetet, a rajta lévő létesítményekkel együtt megvásárolja, és saját maga üzemelteti tovább. Így lett a városé a sziget 1903-ban. Schönfeld Ferenc lakóházát is megvette a város, s abban tanonciskolát alakított ki, mely több évtizeden át a szakképzést szolgálta. Az épület a Hatvani út elején a mai napig megvan, a Klapka György SZKI egyik épületeként. A Margit-sziget és a mulató az 1940-es évek elejéig működött különböző vendéglősök üzemeltetésésben, aztán a leventeképzés bázisaként használták.
 

 

A vendéglős leányáról, Schönfeld Margitról az tudható, hogy kalapos, nőikalap-díszítő volt. 1908-ban hirdette, hogy Almásy László főtéri házában (Apponyi tér 26.) női kalapdíszítő üzletét megnyitotta. Gyermek kalapokat is készített, főként újakat árult, de átalakítást is vállalt. 1910. február 13-án „kalapos divattermében tavaszi modellek a legolcsóbban nála kaphatók” – állt az újságban.


Schönfeld Margit és Wenk (Varsányi) András 1918-ban házasságot kötött. Pár hét múlva már új helyen, a Lehel Szálló épületében, a főtérre nyíló Werkner-féle elegáns üzlethelyiségben Varsányi és Schönfeld cég üzlete nyílt meg. Női, férfi és gyermek divatcikkek, fehérneműk, selymek, báli ruhának való kelmék is voltak az üzletben.


Ez a történet is olvasható majd Kiss Erika: A Jászsági zsidóság emlékeiből c. hamarosan megjelenő könyvében.


Az előfizetés összege 3000.- forint. Előfizetni Fényszaru, Jászárokszállás és Jászapáti városi könyvtárában, Jászberényben a Városi Könyvtárban, a Jász Múzeumban, a Jászkürt és a Tuti-Tipp Szerkesztőségében (Kossuth u. 21.) nyitva tartási időben, illetve az ívgyűjtőknél lehet.