Menu

Egy főtéri kereskedőház 150 éve

2016-04-25 09:22:03

 

Jászberény főterén Klein Márkusznak elegáns üzlete, rőfös és textiláru kereskedése volt, mely 1872 óta működött. Az üzletház közvetlenül az 1895-ben épült Bathó-palota szomszédságában állt, és szintén az XIX. század utolsó éveiben épülhetett. Az üzletnek az Apponyi tér 30. szám alatt négy kirakata és a térre nyíló bejárata volt. Az épület nagy kapuján az udvarba lehetett jutni – akár lovas szekérrel is –, ahol raktárépületek voltak. A textilkereskedést, divatáruboltot Klein Márkusz eladásra hirdette 1907-ben a helyi újságban, mert  ekkor nyugalomba vonult.


 

alt



A textilboltot és az árukészletet is megvásárolta tőle Kohn Ede, egy szintén zsidó kereskedőcsalád sarja, s folytatta ott a kereskedést. Az épülethez 1912-ben 64 ezer koronáért jutott hozzá. Kun Ede (1878-1932) – aki nevét 1917-ben magyarosította – a régi készletet kiárusította, és teljesen új áruval töltötte fel az üzletet. Az induláskor vászon, kanavász, női és férfi szövetek, angol kosztüm-szövetek nagy választékát kínálta. altSaját gyártású atlasz és kasmír paplanokat is forgalmazott. Későbbi újsághirdetéseiből tudható, hogy ez volt a Jászság legrégibb posztó, kézmű- és kelengyeáruháza. Posztó, szőrme és más anyagok, kelmék is voltak a boltban, de készruhákat is árusítottak az 1920-as években.


A Kun Ede-féle cég jászsági viszonylatban nagy vállalkozásnak számított. Jól ment az üzlet, hiszen már 1913-ban a virilis (legtöbb adót fizetők) listáján található Kohn (Kun) Ede neve. Felesége Fischmann Berta volt, két gyermeket neveltek Kun Lászlót és Kun Ilonát.


Kun Ede 1932. szeptember 9-én, 54 éves korában halt meg. A korabeli helyi újságban, a Jász Hírlapban megemlékeztek róla. "Jászberény kereskedő társadalmának legszimpatikusabb és legsikeresebb tagja. 25 éve teljesen ismeretlenül érkezett Jászberénybe, és átvette a Klein Márkusz (alapítva 1872.) féle üzletet. Üzleti tisztességével, korrektségével és kellemes modorával rövid idő alatt meghódította a jászberényi közönséget. Vevői egyszersmind személyes hívei is voltak.


Kun Edéről fia a Jászság festőjével, Gecse Árpáddal 1929-ben festetett portréképet, mely a mai napig megvan, Jászberényben a Szikra Galériában látható is (jobbra).


Kun Ede halála után fia vitte tovább a vállalkozást. Az üzlet főtéri oldalát, a kirakatokat 1934-ben átépíttette dr. Kun László (1906-1944), akinek jogi végzettsége volt. Bene Sándor építészmérnökkel az épület egész frontjára kiterjedő, a fal síkjából mintegy 50 cm-rel kiemelkedő, modern kirakatokat készíttetett. A rangos üzletház az Apponyi tér dísze lett az átalakítással. A széles, nagy és mély kirakatokra, az akkor használatos leengedhető és felhúzható alumínium redőnyök helyett, díszes védősodrony került. A kirakatok így betekintést adtak az üzlet belsejébe is, de a legújabb, legdivatosabb termékeket is megmutatták a kedves kuncsaftoknak. Ráadásul villanyvilágítást is alkalmaztak a felújítás során. „Az esti villanyvilágítás pedig az Apponyi tér éjszakai fényét is emeli” - írta a korabeli újság. Ekkor már posztó, szőrme, szabókellékek és anyagok is találhatók voltak a boltban, de készruhákat is árusítottak. Mivel több üzlete is volt a vállalkozásnak, így üzletvezetőt  alkalmaztak Korda Ernő személyében.


A vállalkozás bővült is, 1938-39-ben Fehér Kaplár József kiváló jászberényi cipészmester termékeit is árusították a fényes üzletben. A főtéri ingatlanban az üzlet, az udvarban a raktárak, műhelyek voltak, a család nem ott lakott.


A zsidótörvények a Kun család számára is nagy megpróbáltatást jelentettek. A kereskedők tevékenységét 1944 tavaszán már oly mértékben korlátozták, hogy készleteiket leltározni kellett, és a hatóságnak átadni. A sárga csillagot ruházatukon viselték, s volt ok arra, hogy internálják vagy gettóba zárják őket. A deportálás után sem Kun László, sem édesanyja nem tért vissza.


A lánygyermek, Kun Ilona Heller Lászlóné egy kiváló mérnök feleségeként Pesten élt már a vészkorszakban, és ők túlélték a holokausztot. Heller László (1907-1980) mérnök volt, s feltaláló, az erőművi hűtőberendezések atyja, melyek gyártása az 1950-es évek végétől Jászberényben, a Hűtőgépgyárban történt, talán nem teljesen véletlenül. A hatályos törvények szerint az Apponyi tér 30. alatti ingatlan és ingóság 1945-ben a túlélő Heller Lászlóné Kun Ilona (1913-1984) tulajdona lett.


A II. világháború során az épület megsérült. Az üzleti berendezések kifosztva, maga az épület kidőlt falrésszel, erősen megrongált állapotban várt jobb sorsára. A fellelt – és a cikk megírásához rendelkezésemre bocsátott – 1947. június 30-án kelt dokumentum szerint Heller Lászlóné Kun Ilona az ingatlant 30 ezer forintért, a bolt berendezését 7500 forintért eladta Fábián Pál (1899-1967) jászberényi kereskedőnek.


altFábián Pál ismert helyi kereskedő volt, Berger Vilmosnál tanulta a szakmát. 1917 és 1922 között sorkatonaként harcolt az I. világháborúban az orosz, a román és az olasz fronton is, majd a nemzeti hadseregben teljesítette szolgálatát. 1922-ben szakaszvezetőként szerelt le. 1927-től már saját vállalkozása volt Jászberényben, két segédet és két tanoncot foglalkoztatott. Nejével Pressing Vilmával három gyermeket neveltek. A Szabadság téren – a jelenlegi COOP-áruház helyén – volt családiházuk, s tőle nem messze 1940 és 1947 között cukor nagykereskedést tartott. Volt, amikor 7 tonna cukrot adott át 1944 végén az orosz városparancsnokságnak, egyetlen kézzel írott papír kíséretében. Tagja és meghatározó egyénisége volt a helyi kereskedelmi egyesületnek, s kiváló kereskedőket is nevelt.



Amikor 1947 végén megvásárolta a Kun Ede-féle üzletházat, a renoválás után két segéddel fűszer- és vegyeskereskedést nyitott. Segédei, tanulói mindig voltak. Csík Imre, Turjáni István, Kári Béla nevét őrzi az emlékezet. Ám nem sok öröme volt az új vállalkozásában, mert 1949 novemberében az üzletet, a raktárhelyiséget, az árukészletet, a bolti berendezéseket – nem önszántából ugyan – a Szolnok Megyei Kiskereskedelmi Vállalatnak átadta, pontosabban bérbe adta. Az 1949. november 22-i dokumentum szerint az ingatlanért havi 30, a berendezésért havi 150 forint bérleti díjat állapítottak meg. Ekkor még Fábián Pál és segédei is maradhattak, dolgozhattak tovább, ami biztató kilátást mutatott.  Aztán 1950-ben a boltot a hatóság „igénybe vette”, s a Szolnok Megyei Népbolt Vállalat üzleteként működött tovább. Ekkor még arról szólt egy újabb írásos megállapodás, hogy a tulajdonos bérleti díjat fog kapni a berendezésekért és az árukészlet után. Ez azonban sosem vált valóra, Fábián Pál bíróságon kereste igazát, de hiába. Aztán 1952-ben államosították az Apponyi tér 30. alatti ingatlant, a tulajdonos kártalanítása nélkül. Fábián Pál így az állását, megélhetését is elveszítette. Később a fővárosban éjjeli őrként dolgozott, munkás-szálláson lakott, felesége pedig hímzéseket készített, hogy a három gyermeket felnevelhessék.




alt




A főtéri üzlethelyiségben az 1950-es években a fűszer-csemege kereskedés tovább működött állami kézben. Ott boltvezető volt Sárosi Zoltán, majd idősebb Bartus Pál, s az eladók sorában dolgozott – a holokausztot túlélő – Berger Pál is, akinek édesapja, Berger Vilmos kereskedők generációját tanította a szakmára.




alt

alt




Egy idő után a boltnak két részlege volt. A fűszer részleget id. Bartus Pál vitte, a rőfös részt pedig Molnár László. Ők voltak a fősegédek. Később az üzletben a rőfös részt felszámolták, s tisztán csak fűszerboltként üzemelt. Ezt az üzletet a hatvanas évek elején önkiszolgáló bolttá szervezték át. Ez lett az új kereskedelmi rendszer első ilyen üzlete Jászberényben.


1965 után – amikor az ún. Pesti Csemege üzlete megnyílt – az egykori, Kun Ede-féle üzlethelyiséget ismét textil- és divatáru üzletévé szervezték át, és sokáig volt az Anyák boltja, vagy hivatalos neve szerint Fantázia Divatáruház. Állami majd az 1990-es végén a privatizáció után magánkézben is a Jászság ismert üzlete volt. Sajnos a XXI. század elejére a gazdasági változások véget vetettek a hagyományos kereskedelem színtereinek, így véget ért divatáru kereskedés története is.



alt




Az üzlethelyiség mögött, az udvarban lévő épületrészben az államosítás után még Fábián Pál nyitott egy kisebb vegyes kereskedést. Mellette egy fodrász is működött, de húsraktár is volt ott, majd több iroda is. A növény- és állategészségügyi szolgálat bázisa is itt kapott helyet egy időszakban, de aztán elköltöztek. A kiüresedett, leromlott állapotú ingatlan azonban változatlanul állami, illetve önkormányzati tulajdonban volt.


Az Apponyi tér 30. sz. alatti ingatlannal kapcsolatban a városvezetés eladási szándéka már régi keletű. Az ügyészség számára kerestek új helyet Jászberényben, s a tárgyalások eredményeként ők vásárolták meg az egykori kereskedőház ingatlanát azzal a tervvel, hogy az épületeket lebontják, és új, emeletes irodaházat létesítenek. Az előkészületek – tervek, engedélyek, közművek kiváltása, áthelyezése – megtörtént. 2016-ban már a bontást, az építkezést is láthatjuk.

 

alt




Kiss Erika



Források:
Jászkürt 1907. június 9.
Jász Hírlap 1932. szeptember 10.
Jász Hírlap 1939. december 16.
Schseftsik István: Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene 1935. 147. o.
Molnár József és Csík Pál kereskedők, az Anyákboltja egykori dolgozói szíves közlései.
Fábián Erzsébet szíves közlése és a családi iratok szerint.
A bírósági iratokat, különböző dokumentumokat Fábián Pál leánya, Fábián Erzsébet bocsátotta rendelkezésre e történet feldolgozása során.


 

Info for bonus Review William Hill here.

Oldalaink minél magasabb színvonalú működésének biztosítása és a felhasználói élmény növelése érdekében az oldalainkon sütiket („cookie”) használunk.
További információ Tovább Elutasít