Menu

Jól vizsgázott a Jászok

2016-06-03 16:10:09
 

Csütörtökön este elsősorban rászoruló, Jászságban élő időseket és fiatalokat, fogyatékkal élőket és szociálisan hátrányos helyzetű embereket vártak a jászberényi Szabadtéri Színpadra, hogy megtekintsék a Jászok – történelmi dal- és táncjáték nyilvános főpróbáját. A felsoroltak mellett a darab ez alkalommal vizsgázott a sajtó képviselői előtt is. 

 
 
 
A JÁSZOK - történelmi dal- és táncjáték alkotóinak elsődleges célja az volt, hogy bemutassák a jász nép rendkívül összetett, és izgalmas történetét. A cselekmény végig halad a történelem és az alkotók képzelete által rajzolt úton a feltételezett valamikori őshazától, a Kaukázus égbetörő hegyein, a dél-orosz sztyeppéken, a mai Moldván át, a Magyar Királyságig. A néző végigkísérheti ősei útját az új hazában való letelepedést követve, tanúja lehet megkeresztelkedésüknek, hallhatja elfeledett nyelvük ma már csaknem idegenül csengő szavait, betekintést nyerhet ősi hiedelmeikbe, szokásaikba. A történet csúcspontja természetesen a jászok (és a kunok) önmegváltásának zenébe-táncba-énekbe foglalt bemutatása. Ez utóbbinál külön kiemelendő Philipp György teljesítménye, aki a szerep elvállalásával megnyerte magának azt a nemes feladatot is, hogy megtanulja és elénekelje nekünk Mária Terézia komplett redemptiós oklevelét – na jó, nem az egészet, de a lényeget.
 
 
alt
 
 
 
Az előadás egy jász család generációkon átívelő életét bemutatva meséli el a népcsoport és velük együtt a magyar történelem hányattatásait. Öröm és bánat, elválás és egymásra találás, szeretet és gyűlölet, kegyetlenség és gyengédség hullámzik a színpadon. Jelenetről jelenetre kerülünk egyre mélyebbre a múlt forgatagában, miközben a hűség és a szabadságvágy, a vad makacsság folyton ott bujkál a szereplők között. 
 
 
Bár maga a történet szövése is érdekes, és sok odafigyelést, nyitottságot, elvonatkoztatást igényel, a darab mégis annyira egyben van, hogy az egyes momentumok és jelképek ismerete és elemzése nélkül is tökéletesen élvezhető. Sőt, annyira vizuális és dinamikus, hogy a legjobbkor jön egy-egy kimerevített pillanat, amikor megfagy a színpad és csak lassan kezd újra felengedni, így a néző is kipihenheti kicsit a látottakat. Amikor azonban a nagynevű koreográfusok kicsit szusszanni hagynák a táncosokat és a közönséget, nem kell sokat várni, lassan bekúszik és észrevétlenül minden pihenni vágyó ingert felébreszt Melis altLászló zenéje. Ha azt mondjuk a Jászokra, hogy monumentális, azt nemcsak a szereplők száma, a rengeteg díjat magáénak tudó stáb, vagy a színpadi ábrázolás és a rá szánt források (idő, energia, pénz) miatt jelentjük ki. A zene úgy fogja össze a Jászok epizódjait, ahogy a redemptusok annak idején összefogtak saját megváltásukért. Minden hang, minden ütem a helyén, nem altat és nem bánt, nem lóg ki, nem trillázik fölöslegesen és nem hatásvadász. Mint egy rugalmas háló tartja egyben a jeleneteket és a táncosokat. A kórus, a szólisták és a zenekar – beleértve Pál István Szalonnát és zenésztársait – kölcsönöznek klasszikus nagyszínpadi megjelenést a darabnak. Szinte folyton a háttérben maradva de egy-egy aprónak vélt, mégis fontos színészi feladatot mindig elvégezve. Ők a Jászok hangja, erősek és büszkék, magabiztos hátteret és szilárd alapot adnak a színpadon játszódó eseményeknek. 
 
 
És ha mindez még nem lenne elég a sikerhez: szűkebb hazánk fiai ők szinte mind. Köztük táncolnak a jászságos táncosok, több generáció képviselői, a Páva-különdíjas Balogh Károly is. Közöttük énekelnek a hétköznapokon és kiemelkedő munkát végző kórusaink dalosai, a zeneiskolánk tanárai, Turi Melinda az egyik fő szerepet énekli, a vezető koreográfus a nemrégiben Seregi-díjjal kitüntetett Mihályi Gábor, és még sorolhatnánk a producertől a zenekari tagokon át a szövegírókig (akik között ott találjuk például Várszegi Tibort is) a jászsági kötődéseket. Ki ne hagyjam Busai Borikát, aki apró tüdejével olyan bátran énekli tele egyedül a nézőteret, hogy már csak azért a két versszakért érdemes jegyet váltani. Vagy a Fundák-Kaszai házaspárt, akiknek már a neve is önmagában márkajelzést ad egy előadásnak. Szép példái ők mind annak ebben a produkcióban, hogy talán mégis lehet a saját hazájában is próféta az ember.
 
 
Ismerve tehát az alkotókat, talán elmondhatjuk, nem meglepő, hogy a Jászok színpadra állításával sikerült értéket teremteni. Rengeteg munkaóra, fáradság és elhullajtott hajszál mentén született meg ez a produkció, mégsem izzadságszagú. Friss és eleven, cseppet sem poros vagy avítt. Itt Jászberényben, ahol a közönség hajlamos azt hinni, minden a táncról szól, sikerült új arcot adni a táncnak. Kortárs köntösbe bújtak a legényesek és a körtáncok, az alkotók munkájának köszönhetően azonban senki nem fogja elvontnak, az autentikustól távol állónak titulálni a darabot.
 
 
Száz szónak is egy a vége, a csütörtöki főpróba a sajtót és a próba-közönséget meggyőzte. A premiert követő további előadások június 4-én, 5-én, 7-én, 8-án, 9-én, 10-én és 11-én a jászberényi Szabadtéri Színpadon tekinthetőek meg. 
 
 
alt
 
 

Előadják
 
 
Magyar Állami Népi Együttes táncművészei
művészeti vezető: Mihályi Gábor
Jászság Népi Együttes
művészeti vezető: Szűcs Gábor
Hírvivők Ensemble
Vezényel: Melis László
Pál István Szalonna és bandája
Jászok Vegyeskar
a Cantate Nobis Énekegyüttes, a Déryné Vegyeskar, a Palotásy János Vegyeskar és a Székely Mihály Kórus tagjaiból 
 
 
FŐSZEREPLŐK
 
Apa: Mizsei Zoltán
Anya: Turi Melinda
Fiú (ének): Philipp György 
Lány (ének): Rékasi Emese
Fiú (tánc): Fundák Kristóf
Lány (tánc): Kaszai Lili 
Kisfiú: Ivanics Patrik
Kislány: Busai Bori
A Bölcsek: Belházi Sándor, Bús Katalin, Göbölös Ferenc, Ludnai Kata, Péter Attila, Varga Erzsébet - a Jászság Népi Együttes volt táncosai

ALKOTÓK
 
 
Koncepció, forgatókönyv: Mihályi Gábor, Melis László
Szövegek: Melis László, Mihályi Gábor, Várszegi Tibor, Veszeli Gyöngyi, Kiss Judit Ágnes, 
archaikus szövegek, történelmi idézetek
Színpadtechnika és szcenika: Zsidei János Zsono
Fénytervező: Kiss Péter
Hangmérnök: Jendrics Gábor, Zsidei János Zsono
Zeneszerző: Melis László – Erkel-díjas
Film/Látvány, díszlettervező: Soós Andrea 
Jelmeztervező: Szűcs Edit – Vágó Nelly-díjas
Koreográfusok: Fitos Dezső – Harangozó-díjas, 
Kocsis Enikő – Harangozó-díjas, 
Kökény Richárd – Harangozó-díjas
Szűcs Gábor – Csokonai-díjas
Rendezőasszisztens: Szalay Tamás - Bánffy-, és Lyra-díjas
Producer: Soós Andrea
Rendező-koreográfius: Mihályi Gábor – Harangozó-díjas, Érdemes Művész
 
 
 
Rédei Panni
 
 

 

Info for bonus Review William Hill here.

Oldalaink minél magasabb színvonalú működésének biztosítása és a felhasználói élmény növelése érdekében az oldalainkon sütiket („cookie”) használunk.
További információ Tovább Elutasít