2016-10-27 09:12:36

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját ünnepelte október 23-án az ország és Jászberény is. A hagyomány szerint a Ferences templomban kezdődött az ünnepségsorozat, majd a téren folytatódott az ’56-os emlékműnél. A városháza, majd a temető voltak a következő helyszínek.


A városháza falán immár három ’56-os emléktábla jelzi az emlékezők akaratát. Először 1989-ben nyílt lehetőség, hogy a történelmi eseményről nyíltan és őszintén beszélhettünk, s emlékeket idézhettünk. A rendszerváltás évében a Kisgazdapárt, az MDF és az SZDSZ helyi szervezetei fogtak össze, s közösen állítottak emléktáblát, melyet a Városháza falán helyeztek el. Aztán 2013-ban egy újabb tábla került oda. Ekkor dr. Altordai Sándor (1909-1998) – 1956-ban a helyi nemzetőrség parancsnoka – emlékére Jászberény képviselő-testülete, valamint az ’56-os Nemzetőrség Szövetsége Országos Parancsnoka állított közösen egy újabb táblát.


Ez évben, a 60. évfordulóra Sisa József ötvösművész csodálatos alkotása került a Városháza falára. A háromdimenziós, színes tűzzománc műalkotás a jászberényi eseményeket és résztvevőket, a forradalmi történéseket jeleníti meg rendhagyó megfogalmazásban.  Az ünnepségsorozat keretében avatták fel ezt az emléktáblát is.

 

Az ünnepségsorozat részeként a Fehértói temetőben lévő ’56-os emlékkerthez is elmentek az emlékezők. Aztán a városháza dísztermében gyülekeztek. Itt került sor – a képviselő-testület határozata alapján – a Pro Civitate kitüntetések átadására. Szabó Tamás polgármester köszöntötte a díjazottakat és a megjelenteket. Öt férfi – akiknek volt közük a jászberényi forradalmi eseményekhez – kapott elismerést: Balog János, Járomi József, Goda Zoltán, Máté Lajos és Egressy András.


Balog János 1956. október 27-én a diákokkal együtt vonult ki az iskolából a szovjet emlékmű ledöntésére. A városban megalakult a Munkás-Paraszt és Katonai Forradalmi Tanácsnak – majd október 31-től Járási-Városi Forradalmi Bizottság néven – Balog János is tagja lett. Főbb feladatuk a polgári rend fenntartása, személyi és vagyonbiztonság biztosítása volt. 1956. november 2-án a város védelmének megszervezését tárgyalták, ahol szorgalmazta egy tartalékos katonákból álló tüzérezred létrehozását. Lépéseket tett a Magyar Dolgozók Pártja emlékeinek és irodájának védelme érdekében. Jelenleg a Jász Múzeumért Alapítvány kuratóriumának tiszteletbeli elnöke, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi Szervezetének aktív tagja.


Egressy András az 1956-os forradalomban való részvételért számos kitüntetésben részesült, illetve az 1956-os Emléklap tulajdonosa. Napjainkban aktívan vesz részt a közéletben: az 1956-os Magyar Nemzetőrség vezetőségi tagja, az 1956-os Vitézi Lovagrend megyei törzskapitánya, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének megyei elnöke, a Jászberényi Gazdák és Polgárok Körének, valamint a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi Szervezetének vezetőségi tagja, a Szent Korona Társaság és a Katolikus Egyház képviselő-testületi tagja. Jászberény város szülöttje ma is segíti a még élő bajtársakat és sokat tesz az 56-os forradalom emlékének fennmaradásáért.


Goda Zoltán  mérnökként 1954-ben a jászberényi Aprítógépgyárban helyezkedett el. 1956. október 27-én az aprítógépgyári munkatanácsba választották, majd a Jászberényi Járási Városi Nemzeti Forradalomi Bizottság, illetve az Intéző Bizottság tagja lett. Tárgyalt a város régi kommunista vezetőivel,  és feladata volt a pesti újságok beszerzése. Részt vett a város védelméről folytatott tanácskozáson. A szovjet csapatok a városházán vették őrizetbe, majd egy nap után kiengedték. 1957. február 6-án házkutatást tartottak nála, majd félévre rá letartóztatták, de csak egy napig volt őrizetben. 1958-ban felmondták állását, ezután a Tiszavasváriban működő téglagyárban helyezkedett el műhelyvezetőként. 1960-ban visszatért Jászberénybe, és 1962-től újra az Aprítógépgyár dolgozója lett. 1983-tól 1991-ig, nyugdíjba vonulásáig a vállalat műszaki igazgatója volt. Több civil szervezet megalapításában is részt vett, tagja Gépipari Tudományos Egyesület jászberényi szervezetének, a Városvédő és Szépítő Egyesület, illetve a Nagy Imre Társaság helyi szervezetének alapítója is. Lokálpatriótaként ma is rendkívül sokat tesz az 1956-os forradalom helyi emlékeinek megőrzéséért. Az 56-os eszmék elkötelezett híve.


Járomi József a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban érettségizett, levéltárosnak készült. Az egyetem elvégzése utána Szolnok Megyei Levéltárban dolgozott, majd 1955-ben a jászberényi Városi Könyvtár igazgatójának nevezték ki. Aktív részese volt az 1956-os forradalomnak. Jászberényben, a múzeumigazgatóval, Erdész Sándorral együtt megalakították a Forradalmi Ifjúsági Szövetséget. Ennek vezetője Járomi József lett. A Városi Könyvtár a forradalmi történések helyszíne volt, azonban a könyvtárat ennek ellenére sem zárták be, folyamatos volt a kölcsönzés. A forradalom leverése után 1957-ben önként jelentkezett a rendőrségen. Előbb Szolnokra szállították, majd a tárgyalásra Budapesten került sor, ahol 3 évre ítélték el. Megromlott egészsége miatt a váci börtönkórházba került. 1958-as szabadulását követően nehezen talált magának munkát, végül esztergályosként helyezkedett el. Hét év elteltével Tárnokon lehetősége adódott általános iskolában tanítani. Később Budapestre került, ahol politechnikát és történelmet tanított. Jelenleg is Budapesten él feleségével.


Máté Lajos a Lehel Vezér Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Élethivatásául a pedagógia pályát választotta. Az 1956/57-es tanévben a Jászberény külterületén található hajtai tanyai iskolában tanított.1956. október 31-én megalakult Jászberényi Járási Városi Nemzeti Forradalmi Bizottságnak tagja lett, valamint az intéző bizottság tagjává is megválasztották. 1957. április 5-én azonnali hatállyal elbocsátották állásából. Internálták, a kistarcsai internálótáborban töltött több hónapot. Később több helyen tanított, végül Hevesen kapott munkalehetőséget, és jelenleg is ott él. A rendszerváltást követően aktívan részt vett az 56-os szövetség jászberényi szervezete, valamint a POFOSZ Jászsági Szervezete munkájában. Jelenleg is az említett szervezetek tagja. Felkérésre szívesen tart iskolákban rendhagyó történelemórákat, szívesen mondja el 1956-os emlékeit.


A zsúfolt délelőtti program után is volt az ünnepléshez kapcsolódó esemény. A Zagyva-sétányon újabb szabadtéri kiállítás nyílt. A 20 tablón a városban 1956-ban történteket – szovjet emlékmű ledöntése, hősök és elítéltek, a nagytemplom tornyának pusztulása – láthatjuk korabeli fotókon. A november 4-i lövöldözés hat áldozatáról fényképek és rövid adatok is kikerültek a tablókra, de a forradalomban résztvevők és elítéltek büntetéseit is sorra vették a szervezők. A kiállításban kapott helyet Sáros András művész-tanár azon grafikai sorozata is, melyet a leégett toronyról, majd az 1968-69-es helyreállításról készített. 


A kiállítás kiegészítéseként négy tank is megjelent a Zagyva-parton. A történelmet időző tankokat a Magyar Képzőművészeti Egyetem diákjai készítettek és a forradalom eltiprásának napjáig, november 4-ig lesz Jászberényben. A szabadtéri kiállítás év végéig lesz látható.


Az október 23-i események a moziban folytatódtak, emlékidéző műsorral, melyet a Szolnoki Szigligeti Színház művészei mutattak be. Aztán a Mansfeld című filmet is levetítették. Ezzel a zárult a monstre programsorozat.


Kiss Erika