2017-02-03 13:23:53

 

A magyar helyesírás szabályainak 2015-ben megjelent, tizenkettedik kiadásában 8000 új szóval bővült a szótárrész, és bekerült végre a blues is. Mindebből az következik, hogy mégiscsak ment előre valamicskét a világ errefelé is, és talán a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészei a következő kiadás szójegyzékébe beillesztik a bluestestvérek kifejezést is.


Dan Aykroyd és John Belushi, a két táncos-komikus, tudvalevőleg a blues fivérei. Kultfilmjük, a Blues Brothers 1980-ban került a mozikba. A filmben elhangzó dalok azóta levakarhatatlanok a bluesrajongók és a bluesbandák lejátszási listájáról. A két amerikai színész-showman már 1978-ban zenekart szervezett maga köré (The Blues Brothers Band, amely máig koncertezik), lemezt készített, turnézott, feltámasztva a klasszikus Chicago bluest és a Memphis soult.


Jake (Belushi) és Elwood (Aykroyd) Blues lazára vett fekete öltönyben, kalapban, napszemüvegben, mintha esti tagozaton érettségiző bohémok lennének, lezseren bumfordi parádét mutatott be a színpadon és a filmvásznon. Védjegyükké vált öltözékük a Szászcsávási Zenekart is megihlette: a Chicagóban felvett koncertlemezük borítóján ők is hasonlóban feszítenek, tokkal, vonóval, felhőkarcolóval.


A Blues Brothersben hatvan rendőrségi járművet törnek pozdorjává, miközben a két figura a zsaruk és az illinoisi neonácik elől menekül veszettül a kimustrált bluesmobillal, ami fiatalabb éveiben szintén rendőrautó volt.


Az albán származású John Belushi nem élvezhette hosszan a sikert. 1982-ben, harminchárom évesen a heroin és a kokain keveréke ütötte ki véglegesen. Sírkövére ezt vésték: „Az lehet, hogy én meghalok, de a rock ’n’ roll tovább él.”
 

A szegedi Blues B.R.Others Show tizenhat éve lélegzik, Jászberénybe másodszor hozták el, ezúttal a mozi klubszínpadára, ahová január 27-én, péntek este szerelt fel a kilenc zenész. Három énekessel és két fúvóssal pótszilveszteri buliban tolták a talpak alá a bluest. Annak idején a Blues Bell (B.) és a Rambling Blues Trió (R.), valamint néhány helybeli muzsikusbarátjuk (Others) fuzionált a produkció kedvéért, a felejthetetlen Blues Brothers-repertoár újrahasznosításáért, és időtálló ötletnek bizonyult feldogozni a feldolgozásokat. (A két eszelős bluesbratyó sem a spanyolviaszt találta fel, csak előkapta a sufniból, és megbolondította a fekete elődök amúgy is lábdobogtató dalait.) Jake és Elwood szerepében plusz öltönyében, kiegészítőiben (a fehér zokniig lekopizva) Király Vajkot és Hrabovszky Tamást láthattuk, és hallhattuk, hogy a Tisza partján is otthonra talált rhythm and blues. A Blues Brothers előadásában megszeretett tucatnyi nóta mellé jutott egy szakajtónyi egyéb, kellőképpen túlfűtött tánczene – Son of a preacher man, When the love comes to town, Hard to handle, Americano, Kiss… kérdezzetek utána, mi volt még – és egy Aretha Franklin-es hangú énekesnő, Szente Éva, aki minden dalt mosolyogva rázott ki a kisujjából, vagy inkább valahonnan fentebbről. Mindegy is, már miatta megérte útnak indulniuk.


Testvéri szeretetben pörgött a buli és a blues éjfélig, amikor beköszöntött a kínai holdújév, a Kakas éve. Pezsgővel, virslivel, némi Blues B.R.Others-ráadással jött el, és aztán retró videódiszkóba torkollott.


Egy berényi kötődésű amerikai srác – a Braindogs decemberi koncertjén itt vendégeskedett, és Ian Siegalék megajándékozták a Temptationnel – ekkor egy kicsit bizonytalanul körbenézett, s még mielőtt késő lett volna, feltette az arra járó hölgyismerőseinek az abban a pillanatban feltehető egyetlen, de annál fájóbb kérdést: „Where’s the fuckin’ hot dog?”


Kun Tibor

Fotó: jasznaplo.hu/Bíró János