2017-04-03 11:35:38

Már tavaly is volt ezzel a címmel több program a Jász Múzeumban, melynek alapja egy uniós támogatottságú pályázat elnyerése volt. A pályázat révén iskolás gyerekek és az idősebb korosztály kisebb-nagyobb közösségei szervezetten, különleges múzeumi programokban, rendezvényeken vehetnek részt. Ez folytatódott idén március 30-án, amikor dr. Farkas Kristóf Vince történész érdekes előadását hallhatta a népes közönség.

A kis múzeumban nagy zsúfoltságban, de békésen ült a hallgatóság. Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza és Jászfényszaru helytörténeti köreinek tagjai is jelen voltak a helybeli érdeklődők mellett a felnőttek számára tartott előadáson, mely a jászok titokzatos elefántcsont kürtjének rejtélyeiről szólt.


Az előadó sorra vette a Jász Múzeumban őrzött nemzeti ereklyénknek, a jászkürt történetének főbb pontjait, mert immár könyvtárnyi irodalma van a becses tárgynak. Az elefántagyarak milyenségéről is beszélt, a faragások szerinti csoportosításról, az Észak-Afrikából Európába kerülő faragott elefánt agyarak mintáiról, készítésük lehetséges történetéről is. Egy a fontos: Európában 100 darab, elefántagyarból készített kürtöt ismer ma a tudomány, s ezek közül egy itt van hazánkban, Jászberényben. Így ez a legfontosabb számunkra.

 

Dr. Farkas Kristóf Vince azt is kifejtette, hogyan is lehetett a kürtből Lehel kürtje, holott ők sosem „találkoztak” a valóságban. A jászok és a kürt kapcsolatairól is szó esett. A református jászkiséri település pecsétjén már 1543-ban feltűnik a kürtábrázolás, majd 1642-ben Jászberényben, szintén egy református egyházi pecséten.  Azaz, a jászoknak is volt „találkozásuk” a különleges tárggyal, hát nem lehet véletlen, hogy a berényi főtemplomban őrizték sokáig a valódi kürtöt. A kürt a jászok szimbólumává vált, még akkor is, ha Lehel vezér történetét hozzá kötötték a középkorban. A kürt történetében kételyek és kérdések vannak, és ez teszi titokzatossá.


Az előadás végén sok érdekesség is szóba került még. Elhangzott, hogy 1849-ben Kossuth Lajos ittjártakor a kezébe vehette, de Ferenc József, sőt Horthy Miklós is ivott belőle, amikor Berénybe látogatott. Az kétségtelen, hogy a jászok szimbóluma, becses kincse és sok titka – az igen jelentős írásos feldolgozások ellenére – még ismeretlen.


Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató  a Gyere velünk a múzeumba program folytatásáról is szólt. A március 30-i estet még öt követi, egészen június 29-ig. A jászok hagyományőrzésről, a viseletekről, a hímzéskultúráról, a jász huszárokról és a paraszti konyha finomságairól is hallhatnak majd az érdeklődők.


A gyermekeknek szóló öt részes program – három általános iskola diákjai vesznek ebben részt – is elkezdődött már, ami hasonló témákról szólt, mint a felnőtteké, de a korosztály ismereteihez igazítva kézműves foglalkozások keretében valósul meg. Folytatás tehát áprilisban, a Jász Múzeumban!


Kiss Erika

Fotó: Bugyi Gábor