2014-11-12 11:02:53

 

A Lehel Vezér Gimnázium emeleti folyosóján, fent a magasban volt egy emléktábla, egy dombormű, melyet valamikor fehérre meszeltek. A diákok évtizedeken át csak jöttek, mentek alatta, de csak kevesen tudták, miért is került az a tábla oda.
 

 

Pedig jeles ember emlékét őrzi máig, ezért nemrég az iskola vezetése felújítatta. A letisztított, megszépített emlékmű – Szabó Csaba kőszobrász munkája révén – így ismét régi fényében látható. 1928 óta őrzi az I. világháborúban hősi halált halt Békési Gyula gimnáziumi tanár és ezzel együtt a Nagy Háborúban harcolt katonák emlékét is.

 

November 7-én koradélután kis ünnepségre gyülekeztek a vendégek. Antics István igazgató köszöntőjében ismertette az iskolavezetés gondolatát, miszerint az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékezve történt meg a tábla felújítása. Békési Gyula pedig 1914. november 8-án halt hősi halált, így méltó megemlékezést tartva tiszteleghetnek emléke előtt.

 

Bojtos Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár főlevéltárosa tartott történelmi áttekintést, aki a jubileumi évben főként az I. világháború megyei eseményeivel foglalkozik. Elmondta, hogy 100 évvel a háború után is felbukkannak új adatok, új nevek, akiket eddig nem is tartottak nyilván. Azaz, nincsenek kőbe vésve az emléktáblák, a veszteséglisták, a kutatók újabb és újabb információkra bukkannak.

 

Békési Gyula persze sok mindent tudott az utókor. Ő 1882-ben a Felvidéken született, Besenyőtelekre nősült. 1905-ben Szegeden kapott tanári képesítést, a jászberényi gimnáziumban 1909-től tanított. 1914 őszén már a déli fronton szolgált, ott kapott halálos lövést. Emléktábláját 1928-ban készíttették el a gimnázium falára, és sok éven át emlékeztek is rá, de később az újabb világégések és történelmi tragédiák miatt az I. világháború hősei feledésbe merültek.
 

A pénteki ünnepségen Antics István kiemelte, szeretnék, ha a Nagy Háború tanulságai ismét a kollektív emlékezet részei volnának.

 

KE