A Jászkürt Fogadó története
- Írta: Kiss Erika
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
A Jászkürt Fogadó építésekor a kor színvonalán álló intézmény volt, és szolgálta az ide látogatókat. Azonban a XIX. század derekára már szerény intézménynek számított a maga 4 szobájával. A kőlábakon álló kocsiszín ledőléssel fenyegetett, a kőkerítés is igen rossz karban volt. A fogadó bérlőiről is van feljegyzés. 1783-ban egy Bichman Kristóf nevű férfi üzemeltette sok éven át.
Jászberény városa az italmérés haszonbérletéből évente mintegy 18 ezer forint jövedelmet is szedett. Azonban kiegyezést (1867) követő új politikai-közigazgatási helyzet sok változást hozott. Ekkor Jászberény megye-székhelyi státusza megszűnt, majd 1876-ban a törvény-széket is elvitték. Mindez az ital-fogyasztás csökkenését eredményezte. Ehhez még egy rossz, aszályos év vagy filoxéra-járvány is hozzájött, így a fogadóban 1893-ra csak 14 ezer forint adóbevétellel számoltak a város vezetői. Ez jelentős összeg, hiszen a város egész éves költségvetése összesen 44 ezer forint bevételt tartalmazott, míg a kiadási oldalon 95 ezer forint szerepelt.
Az új jászberényi iparűzési szabályrendelet is ekkor, 1893-ban készült. Ebben olvasható, hogy a városban van 3 fogadó, 10 vendéglő, 6 kávéház és szintén 6 kávémérés. Ez utóbbi sorrend egyfajta kategorizálást is jelentett. A kávémérés csak este 8 óráig lehetett nyitva, s itt mindenféle játék tilos volt.
A korabeli helyi újságban, a Jászkunságban 1873-ban megjelent, hogy a Jászkürt vendéglő (nem fogadóként tartották számon) már a mindennapi szükségleteknek sem felel meg. A marhatenyésztés és a gabonatermelés növekedése miatt sok kereskedő érkezik Jászberénybe, akiket a fogadó 2-3 szobája már nem tud ellátni, a színvonal is alacsony, arról nem is beszélve, hogy a város is koszos, sáros, nem éppen vendégfogadásra alkalmas hely.
A fogadó korszerűsítésére a városvezetés rászánta magát, 1874-ben kifestették a szobákat és az egész épületet, azonban előtte változatlanul egy hatalmas pocsolya, vendégmarasztaló sár fogadta a vendégeket. Ekkor még meg volt a hatalmas, a Zagyva partjáig terjedő udvara, ahová lovas kocsikkal behajthattak a vendégek.
Az üzemeltetése folyamatos volt a XIX. század vége felé is. A Jászságba betelepült zsidó vendéglátósok szívesen vették bérbe. Bérlője 1885-ben Hoffer Miksa volt 1731 forintos évi bérleti díj mellett. 1888-ban Weisz Mór lett a vendéglős. Petróleummal világítottak az épületben. Weisz az ez idő tájt igen népszerűvé vált kuglizást is biztosította, ilyen pályát alakított ki az udvaron, de a szerény körülményeken ez nem változtatott.
A Jászkürt Fogadó a Lehel Szálló 1895-ös megnyitásával elvesztette jelentőségét. Az épület a város kezelésében maradt, és haszonbérletét hirdették meg 1896. január 1-től, évi 6000 forint díjjal. A bérleti szerződést a Serházat is üzemeltető Mandl és Tsa. céggel írták alá. Felmerült ugyan a gondolat, hogy inkább posta- és távíróhivatalnak adják bérbe, de ez csak egy kósza ötletnek bizonyult. Az ingatlant több részletben – az udvart, az istállót - is hasznosította az akkori város-vezetés. Az épület egy részét Verseghy Károly vendéglős – aki virilis városi képviselő is volt Jászberényben, és a Lehel Szálló üzemeltetője is ez időben − vette bérbe, és ott csikónevelésbe fogott. Felfogadta Friebeisz Jánost istállómesternek, és rövid időre 40 csikót helyeztek el az egykori fogadónál.
A városi tanács aztán még 1898-ban felújította a főépületet, és oda a rendőrséget, a városi főorvosi hivatalt, a községi bíróságot és a tűzoltóságot költöztette. A korabeli helyi lapban egy rajzot is közöltek, hogy hogyan is helyezték el ezeket a szervezeteket. Az udvari folyosót beüvegezték, - ma is így van -, hogy komfortosabb legyen. Az udvart is rendezték, amit az U-alakú belső részen elegyengettek, és az így kialakított kert közepére lépcsőt helyeztek díszes korláttal, mely a lentebbi részbe vezetett. A tűzoltók felszerelései, kocsiszín, istálló kerültek erre, az alacsonyabban fekvő részre. Az épület bal oldali szárnya már ekkor toldott volt, a toldásban a fogda kapott helyet. Ez a rész ma is megvan!
A felújított fogadó épülete történelmi eseménynek adott helyet 1898. augusztus 14-én. Itt rendezték meg a Jászsági Méhészegyesület első nagyszabású kiállítását, melyet báró Ambrózy Béla nyitott meg. Ez volt a jászsági méhészek első ilyen rendezvénye. Országos hírű méhészeket is fogadtak. A kiállításon 48 méhész vett részt, volt ott 500 üveg méz, 8 mázsa pedig bödönökben, 50 üveg mézbor, 20 kaptár, 15 pörgető, méhészeti eszközök széles választéka, szakmai könyvek, kiadványok is. Szakmai előadásokra is sor került. A kiállítókat pedig díjazták is, harmincan kaptak oklevelet, jutalmat, a korabeli újság tudósítása szerint.
Az épület a közelmúltban több politikai párt helyi szervezetének adott otthont, jelenleg a Csányi Alapítvány Közösségi Házaként és kiállítótérként is funkcionál. Az egykori főépület által közrefogott teret megnyitották, és egy kis parkkal kötötték össze a régi tűzoltóság épületében jelenleg működő Főnix Fészek Műhelyházzal.
