A Pannónia Szálló története

Taczmann István főadószedő a főtéren építette fel egyemeletes fogadóját, a Pannónia Szállót. A felkutatott különböző iratok szerint 1830, 1832 és 1837 is lehetséges a megépítés dátumaként. Ez az épület a XX. század 1970-es éveiben tűnt el a városképből. Egy része – a földszintes oldala - azonban, a Táncsics utca felől még sokáig a vendéglátást szolgálta, és ma is megvan.

Jászberény számára nagy esemény volt, amikor Reményi Ede, a hegedűkirály idelátogatott. 1891. szeptember 7-én adott koncertet a Pannónia nagytermében. A gimnáziumi zenekör és a kórus is hangversenyezett a szállóban. Az egyik ilyen alkalommal Tarnay Alajos ifjú zongoraművész – később a város híressége - is fellépett a diákokkal. A zenés programok sosem hiányoztak szálló kínálatából.

Az új fogadó, a Lehel Szálló megépítésével azonban már 3 ilyen „intézménye” lett Jászberények. A város vezetői úgy gondolták, hogy a Pannóniát eladják. 1893-ban a Jászsági Hitelintézet és Takarékpénztár vásárolta meg. Ekkor, az adás-vételi iratokban leírták, hogy a Pannóniában 10 vendégszoba, 1 nagy ebédlő, 2 kávéházi helyiség van, és nagy udvar is tartozik hozzá. A nagyterem – bálok, táncmulatságok számára alkalmas tér – pedig ekkor épült hozzá. Ez a földszintes rész, ami a Táncsics M. utcában ma is megvan.

A banktól – melynek irodája az emeleten volt - Kozó József (1870-1914) vendéglős bérelte 1902-től a Pannóniát. 1908-tól szinte folyamatosan voltak a nagytermében filmvetítések. Előbb villamos színháznak, kinematográfnak, mozgóképszínháznak hívták.

A vendéglátás érdekében, mindig újítottak valamit. 1913-ban teraszt nyitottak az udvar felőli részen. Az épület tánctermében rendszeresek voltak az ifjúság számára a tánctanfolyamok. A Pannónia bérlője 1922-ben Krisztanits Ödönné volt. Ő kávéházi teraszt nyitott, ahol villásreggelit, frissen csapolt sört, magyar kosztot, olcsó árakat és udvarias kiszolgálást ajánlott a vendégeknek. 1928-ban a korábbi főpincér, Tringly János vette át a vezetést. Halála után a felesége vitte az üzletet. Új bérlője 1933-ban lett, ekkor két jászberényi vállalkozó, Ehrlich Elemér és társa Válenti Péter vette kézbe az üzemeltetést. A kávéházban Németh Aladár híres bandája muzsikált rendszeresen, ami szintén vendégcsalogató volt.

A Pannónia épületében, a főtéri oldalon található ezekben az években a Révész Ruhaház, mellette volt a Haász-féle híres divatáru kereskedés, valamint a Szénássy-féle drogéria is. Később a Spekonya-féle órás-ékszerész-műszaki bolt működött ott, 1945 után is.

Koncz István 1936-ban váltott engedélyt vendéglő és kávéház üzemeltetésére, és kivette a Pannóniát. Ebben az időben itt gyakran szólt jazz zene is, és Fehér Pista úri prímás is gyakran muzsikált ott.

Koncz István a II. világháború alatt meghalt, így özvegye vitte tovább az ipart. 1948-ban, egy kimutatásban feltüntették, hogy 10 szobás a szálloda, a vendéglő és a kávéház is része a létesítménynek. Az özvegy 1948-49-ben Sárközi Istvánt és Radics Józsefet jelentette be alkalmazottnak. A Pannónia működött 1951-ben is. Sőt, van irat arról, hogy a Pannóniában is szovjet katonák voltak jó ideig elszállásolva, ami nem lehetett nagy üzlet.

Állami tulajdonba került 1950-ben, s a városi tanács rendelkezett vele. Az épület emeletén a szállodai szolgáltatást megszüntették, és több évig a Jászberényi Felsőruházati KTSZ működött ott. Asszonyok varrták a megrendelt ruhákat, blúzokat. Az ötvenes években a földszinten üzletek – üvegbolt, Keravill, Gelka-szerviz – várták a vevőket.

A történelem azonban szomorú események sorát is hozta. 1956. november 4-én - a vasárnapi korzózás még divatban volt - szomorú tragédia színhelye is volt a főtér és a Pannónia előtti része is. A fiatalok együtt sétálgattak a főtéren. Amikor az oroszok elérték a várost, a tankokkal a főtérre kanyarodtak. Hamarosan lövöldözésbe kezdtek, mert ellenséget „láttak”. Ennek hat halálos áldozata volt. A Pannónia épülete előtt, a járdán érte halálos lövés Bugyi Máriát (1935-1956) és kicsivel arrébb a cukrászda előtt Torma Istvánt (1941-1956).

A Pannónia épületének állaga egyre romlott. Egy 1969-ben készült felmérés szerint – számos hiányossága miatt - már életveszélyesnek is minősítették. Így a hetvenes évek elején a főtér felőli részét lebontották, s helyére került a mai emeletes bérház, mely a Lehel vezér tér 16-os számot viseli. A Táncsics u. felőli részt, a tánctermet meghagyták. Abban a Pannónia bár működött, még a 2000-es évek elején is. Hosszú ideig a megyei vendéglátó ipari vállalat kezelésében volt, s a bérlő – Szántai Attila - üzemeltette.