A buszház múltja
- Írta: Kiss Erika
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
Jászberényben az autóbusz-közlekedés az 1930-as években kezdődött. A buszok főként Nagykátára a vasútállomásra, vagy Pestre vitték a berényieket. Sok asszony a tisztított libát, kacsát, tyúkokat és tojásokat meg zöldséget, gyümölcsöt is vitte a fővárosba eladni, így a buszközlekedésnek voltak bőven igénybe vevői.
A forgalom növekedett, így a buszvállalat tulajdonosa, Strompf Pál - aki mérnök volt - úgy gondolta, hogy nemcsak a buszokat építi össze, de egy buszházat is létesít, hogy az utazóknak kényelmesebb lehessen az indulás, érkezés. Sőt, a saját otthonát is a buszház emeletén képzelte el.
Úgy építkezett, hogy a Rákóczi út – már évek óta tervezett – „kinyitásához” igazodva az Obercián-féle házat (vendéglő volt benne) vette meg a Palotási utca sarkán, majd lebontotta. A telekből egy részt – a Rákóczi út felől - közcélra átadott, így széles utca nyílt meg a közlekedés számára. Ma a helyi járatú autóbuszokra ezen az átengedett részen szállunk fel, és oda érkezünk velük.
A Strompf-féle buszház épületét 1943-44-ben Bíró Fekete Lajos helyi építőmester tervezte, és ő is építette meg. Ennek emlékét az egyik, díszítő terméskőbe írva, ma is megtalálhatjuk az épület jobb oldalán. Az emelet a család otthonául szolgált, az iroda és a tágas, fűtött váróterem a földszinten kapott helyet. Ahogy az – a háborús években - szükséges volt, hatalmas légópince is létesült az épületben, és Jászberényben először liftet is terveztek a házhoz. A ma is meglévő „tornya” a liftház lett volna, azonban a háborús fejlelemények miatt a lift beszerelésére sem ekkor, sem később nem került sor.
A városi közlekedés során a forgalom-szervezésben is meghatározóvá vált a buszház léte, melyet 1944. október 7-től vehettek igénybe az utazók. A buszok – bármely irányból is érkeztek a városba - a Kőhídon áthaladva bekanyarodtak az épület elé, majd a Palotási utcán át a Kossuth út felé mentek el. Strompf Pál már 1942-ben, a közlekedés ilyen megoldása érdekében dolgozott, ezért a Palotási utcát saját költségén kiköveztette.
A jászberényi buszház 1944-es felépülése óta a személyforgalom szolgálatában áll. A korabeli helyi újság, a Jász Hírlap egyik utolsó számában még megjelent, hogy mivel is „gazdagodott” – az ekkor már jelentősen lerombolt – város 1944. október 7-től. A buszok az új üzemháztól indulnak, és oda is érkeznek azóta is, s az „üzemház” elnevezés máig használatos.
Strompf céget 1948 nyarán államosították. A megyei közlekedési vállalat – bárhogy is hívták az idők során - vette használatba a buszokat és az épületet is. A buszház emeletén lévő lakást is el kellett hagynia Strompf Pálnak. A közelben vett ki egy szobát, s ott lakott 1952-ben bekövetkezett haláláig.
A jászberényi buszház 1944-es felépülése óta a személyforgalom szolgálatában áll. Az AKÖV és a VOLÁN-os működtetés idejében is – innen indulnak, és ide érkeznek. Volt törekvés arra, hogy a tervező és építőmester neve mellett, az építtetőjét, Strompf Pálét is meg kellene örökíteni az épület falán. Talán majd most, a felújítás végeztével erre is sor kerülhet.
