A rejtélyes méhpusztulás valódi okát még nem tudják a szakemberek
- Írta: Kiss Erika
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
Jászberényben, az Ifjúsági Ház nagytermében november 10-én, szombaton – úgy, mint minden év augusztus elején - ismét méhészek jöttek össze, főként Jász-Nagy-Szolnok megyéből. A tavaszi, nyár eleji, szinte példátlan méhpusztulás jelentős mértékben éppen a megyebelieket érintette. Azóta szakemberek sokasága keresi az okokat, de nincs végső megállapítás. A méhek pusztulását sokféle tényező véletlen egybeesése is okozhatta. Ez az, amit biztosan tudhatunk.
A Nemzeti Agrárkamara hívta össze a méhész fórumot, s négy szakember is igyekezett megvilágítani a pusztulás lehetséges, tudományosan megalapozott okait. Az biztos, hogy ma már csak a napraforgón történt méhpusztulás okairól szóltak a tájékoztatók, mert a baj valójában ezen a téren volt igazán tragikus. A megyében 80 ezer hektáron van szinte minden évben napraforgó. A méhészek is szeretik a területet, mert a méhek jól tudnak itt gyűjteni – legalábbis eddig így volt.
A fórum előadói alaposan elemezték a tavaszi időjárási helyzetet. Február és a március hideg volt, április közepétől tudtak a méhek „dolgozni”. Az akác kevés volt, de a napraforgó már virágzott, és a méhpusztulást szinte azonnal tapasztalták is a méhészek. A mérgezést többen is jelezték. Megyénkben főként a 4-es főúttól délre eső területen június 20-tól már tragikus volt a helyzet. A méhállomány fele tűnt el! A megyéből 111 bejelentés érkezett. A helyzet igen érdekes volt, mert elhullott méheket nem találtak, azok a kaptárakba sem tudtak visszatérni, így alig volt minta, melyet megvizsgálhattak volna. Az okok kiderítése így nem egyszerű.
A fórumon Jordán László, a NÉBIH Növény-, Talaj-, és Erdővédelmi elnökhelyettese bevezetőjében deklarálta: a pusztulást növényvédő szer okozhatta. Ám a vizsgálat nem volna alapos, ha csak egy okot jelölne meg. Globálisan kell a helyzetet értékelni – hallottuk. A hatósági vizsgálatot elkezdték, állategészségügyi és növényvédelmi területen is. Hatósági állatorvosi helyszíni szemlékre is sor került szeptemberben. A gazdáktól – 491 károsult jelentkezett – is kaptak mintákat, de ezek közül csak 160 volt értékelhető. Az elemzés még most is tart. A tudományos kiértékeléshez pedig további szakembereket is keresnek. Zárásként azt mondta el, hogy csak részeredmények vannak, megalapozott, bizonyított eredménye az eddig elvégzett vizsgálatoknak továbbra sincs!
A fórum során aztán elhangzott egy bűvös szó: neonikotionid. Ez egy csávázószer, a növényvédő szerek egyik összetevője és ez lehet a gyanúsított a méhpusztulás ügyében. Ennek használatát szabályozni is fogják talán a jövőben. Az OMME elnökhelyettese, dr. Hegedűs Dénes elmondta, hogy ez a szer károsan hat a méhekre. A csávázás tekintetében pedig már moratórumot rendeltek el hazánkban.
Tóth Péter, az OMME elnökségi tagja, méhészeti szaktanácsadó a jászberényi mézvásárok állandó résztvevője már arról beszélt, hogy minden bizonnyal a méhpusztulás egyik oka a mérgezés. Sokféle virágport megvizsgáltak, napraforgót, kukoricát és repcét is. Neonikotionidot kukoricában és napraforgóban is találtak. Aztán sorra vette a kedvezőtlen természeti körülményeket: hideg tavasz, késői vetés, majd szabálytalan permetezések is. Aztán arról is szólt, ami köztudott: a gazdák és a méhészek közötti ellenérdekeltség, a nem túl kedvező viszony.
Megszólalt néhány méhész is, mert a gazdákkal való összetűzésekről is vannak információk, megtörtént, korábbi esetek kapcsán. Volt, hogy a méhész nyert ilyen esetben, de az is tudott dolog, hogy visszatérő problémák vannak a gazdákkal. A gazdák is szót kértek. Elhangzott, hogy hazánkban a növényvédelem igen magas szintű, szigorú szabályozás van érvényben. Szerintük a szakmaiságot kellene a méhészek körében is erősíteni.
Bross Péter, az OMME elnökségi tagja ekkor már igencsak feszült lehetett, mert felháborodásának adott hangot. Még az is kiszaladt a száján, hogy a növényvédelem során a mérgekkel a környezetet teszik tönkre a gazdák. Hangsúlyozta, hogy hazánkban a méhészek képzése és a méhegészségügyi rendszer is kimagasló színvonalú. Európában csak nálunk van ilyen! Azt viszont elismerte, hogy a méhészetben kevés a képzett szakember, ami a jövőben változhat.
A fórum során arról is hallhattunk, hogy a méhészek zöme – bár kárt szenvedett – a bajt nem jelezte, mert úgy vélte, úgyse kap segítséget, csak az idejét pocsékolja. Jordán László azt hangsúlyozta, hogy a NÉBIH „csak” hatóság, szakmai szervezet, nem tud igazságot szolgáltatni, erre nincs lehetősége. Az a hatóság dolga, de ehhez feljelentést kellett volna tenni a rendőrségen! Ilyen azonban nem történt a méhészek részéről.
A gazdák és a méhészek közötti ellentét persze nem új keletű, nem az idei súlyos méhpusztulás kapcsán keletkezett. Molnár György, a jászberényi egyesület vezetője, a fórum házigazdája zárszavában azt emelte ki, hogy a felek közötti párbeszéd továbbra is szükséges!
