Könyvvel könnyebb

Vámos Miklós állandóan tanul; tanul az írásból, tanul az olvasásból. Az élete sokszor nem is a valóságban zajlik, hanem azokban a történetekben, amiket kifundál. Valamiben segít a könyveivel az olvasóinak. Leginkább azzal, amiket ezekben a könyvekben megír. A könyv elolvasása után az olvasók bevallják az írónak, hogy ők sem szeretik az anyjukat, vagy mégis, és felhívják (Anya csak egy van). Az olvasók is, miután elolvasták a könyvet, feldolgozzák az apjuk történetét, és elküldik az írónak (Apák könyve). Vámos Miklós valójában magának ír, nem tudja, mitől döglik a légy, és nem is érdekli, és nem érdekli a közönség és a kritika véleménye sem. Akinek írni kell, az írjon, de ha tőle kérdezi egy fiatal írójelölt, hogy próbálkozzon-e az írással, azt válaszolja neki, hogy nem érdemes, és ne hallgasson senkire, aztán majd lesz valami. Vámos Miklós tudja magáról, hogy túl nyájasak a nézetei.

Mindenkit ismer, aki ma írónak nevezhető Magyarországon, de sose látja őket. Az ősbölények azok a nagy, öreg írók, akik már nem nagyon tudnak írni. Az ő írói pályája is ilyen ősbölények (Déry, Mándy, Illyés) között indult több mint ötven éve, rövidnadrágosan, kávéházi találkozásokkal, írószendvicsekkel. Aczél György - kommunista politikus, a Kádár-korszak kulturális életének egyik legfőbb ideológusa, irányítója - az irodalommal foglalkozók magánéletébe is beleszólt. Az egyiküket, Jovánovics Miklóst, Vámos Miklós írásainak első megjelentetőjét, az Új Írás főszerkesztőjét, később a Magvető Könyvkiadó igazgatóját, is magához rendelte. Az a baj magával, Jovánovics elvtárs, mondta Aczél, hogy túl sokat nőzik. Magával meg az, hogy túl keveset, válaszolta Jovánovics.

Vannak férfi mondatok és női mondatok, Vámos Miklós ezt Hemingwaytől tanulta. Csak a tengerből kiálló jéghegy csúcsát kell megírni, a többit az olvasó kitalálja. Ha valamit nem értesz, akkor várj. Idővel megérted. A modern próza alapművével, James Joyce regényével, az Ulyssesszel, és annak magyar fordításával, Vámos Miklós sokáig nem tudott mit kezdeni, de amikor eredetiben, angolul olvasta, megértette. Megértette, hogy ez egy Odüsszeusz-történet, huszonnégy órában, amelyben Molly egy monológban orgazmust él át. A legnehezebb a szexről írni, mert nincsenek rá jó magyar szavak; vagy túl gyerekesek, vagy túl közönségesek. Vámos Miklós a probléma feloldására azt találta ki, hogy kihagyja a főneveket, és csak annyit ír, mondjuk, hogy „betette”. Nyilván nem a spórolt pénzét a fiókba. Az irodalom lényege, hogy az emberek sohasem azt mondják, amit gondolnak, idézte Csehovot.

Vámos Miklós csak akkor jön vidékre, ha van új könyve. Most kettő is kézbe vehető, ez adott alkalmat március 22-én, Jászberényben, a Déryné Rendezvényházban megtartott előadására. 2021 augusztusában jelent meg az Igen, amelyben élete három fő tevékenységéről, arról, hogy él, olvas és ír - ebben a fontossági sorrendben - összegyűjtött tapasztalatait, gondolatatait és megfigyeléseit adja közre. Mottója, hogy igyekszik kevesebbet sírni, mint írni, valamint, ha van rá lehetőség, soha nem félni, inkább élni. Az idén, 2022 februárjában jelent meg az Ötvenhét lépés, amellyel egy új Vámos Mikós-sorozat, a Karcsú Könyvek indult útnak. Öt év alatt tíz könyv megjelentetését tervezik ebben a sorozatban, a vastagkönyvfóbiában szenvedő olvasók gyönyörűségére. Az Ötvenhét lépés kisregény, amelynek szövegéből a szerző mindent kihúzott, amit emberileg és művészileg lehetségesnek ítélt. A történetben négy huszadik századi nő és egy kastély sorsa elevenedik meg. A huszadik században a férfiak rosszul bántak a nőkkel, meg is erőszakolták őket. A férfiak lassanként fákká váltak, amelyek dőltek, korhadtak, a nők viszont kövekké lettek, amelyeknek mindent ki kellett bírniuk.

Vámos Miklós jászberényi előadásának Ötvenhét igen! volt a címe. Ötvenhétnél jóval többen mondtak rá igent.

További fotókat a rendezvényről a Jászberényi Kulturális programok facebook oldalán lehet találni.