Titokfejtés kánikulában – ásatás, leletmentés az elkerülő út 3. szakaszán
- Írta: Kiss Erika
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
Gulyás Andrásnak, a Jász Múzeum régészének invitálására – a legnagyobb kánikulában – a város szélén, az árokszállási út elején egy jobbra nyíló földes út mentén haladva régészeti feltáró-kutatómunka megtekintésére mentem. Ezen a határrészen halad majd a Jászberényt elkerülő út harmadik, befejező szakasza, mintegy 5 km hosszan. Ezzel valósul majd meg teljesen a várost elkerülő út, amire oly régen várunk.
Az útépítés beruházója, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a harmadik szakasz megépítését megelőző munkákat gyakorlatilag elindította. Ennek első, fontos része a kijelölt útszakasz területén a régészeti kutatás, a feltárás megvalósítása. A feladat mielőbbi teljesítése érdekében – a témában illetékes – szolnoki Damjanich Múzeum régész-csapatának munkáját vették igénybe, de a berényi múzeum régésze és több segítője is részt vett a terület régészeti átvizsgálásában.
A tervezett útvonal nyomvonalán, a próbafeltárás során az őskortól a késő középkort igazoló maradványokra is bukkantak a szakemberek. A Zagyva folyóhoz közeli terület az emberek számára kedvelt és lakott helynek bizonyult. Az már biztosan elmondható, hogy éltek itt szarmaták, de az új-kőkorból is gazdag lelőhelyet sejtenek a tapasztalt régészek. Sőt, bronzkori és középkori falu maradványai is lehetnek itt. Az előzetes feltárások azt mutatják, hogy több helyen alapos régészeti munkára, kutatásra, leletmentésre is sor kerül a következő hetekben, hónapokban.
A terület-kutatásból augusztus végén annyit láthattam, hogy az egyik árokban, több tíz méter hosszú, már szabályosan kiásott gödörben még kutakodott több, a régészeket segítő fiatal is. A korábbi napokban itt sok apró kis lelet került elő a földből – tudtam meg Gulyás Andrástól.
A régész elmondta, nem biztos, hogy minden esetben „szenzációs” dolgokat rejt a föld mélye, ám a dokumentálást így is el kell végezni. A kutatások során gyakran olyan leletekre bukkannak, melyek fontosak lehetnek. Így nem számít szenzációnak, hogy a területet már jól ismerő régész több, a középső újkorból való, 7500 éves agyagnyerő gödörre is bukkant.
Az öt kutatóárokban az előzetes feltáró munkával már végeztek a régészek, s 25 objektum adatait regisztrálták. Van két, a római császárok korából előkerült emléknek is nyoma, de egy népvándorlás kori is. Az egyik kutatócsapat a római császárkorban itt élt nép, a szarmaták falujának maradványaira lelt. Egy másik szakaszon bronzkori és az Árpád-korból való emlékeket is valószínűnek tartanak. Ezen „kincsek” teljes feltárását – a szabályok szerint – el kell végezniük a régészeknek. Erre – a szükséges engedélyek beszerzése után – ősszel, talán októberben kerülhet sor.
